Plateosaurus
2007.09.19. 15:07
Plateosaurus
A "laposgyk"
A jura idszak hatalmas Sauropoda kpviselihez kpest a Plateosaurus kzepes mretnek mondhat, mgis a ks-trisz egyik legnagyobb dinosaurusa, egyszersmind az egyik legels nagy test dinosaurus. A XIX. szzad elejn egy ismeretlen, nagy termet shll szznl is tbb egyednek csontvzra bukkantak az egyik nmetorszgi kbnyban. A csontok kivl llapotban maradtak fenn, radsul tz p koponya is elkerlt. A kvletek alapjn a nmet tuds, Hermann von Meyer 1837-ben Plateosaurusnak nevezte el az shllt. t vvel ksbb Owen elllt a "dinosaurus" elnevezssel, s csakhamar kiderlt, hogy a Plateosaurus maga is dinosaurus volt.

Ers vgtagok
Miknt a tbbi Prosauropodnak a Plateosaurusnak is hossz nyaka, kicsi feje s megnylt, hord alak teste volt. Lba ers s masszv felpts, farka slyos s nagyon hossz lehetett, combja s farka bizonyosan rendkvl izmos volt. Hts lbai feltnen hosszak voltak, teht akr kt lbon is tudott jrni, st hts lbra llva akr fel is gaskodhatott, hogy legelszhessen a lombok kztt. Mells vgtagjai arnylag rvidek voltak, de szles macsai bizonyra elbrtk a test slynak bizonyos rszt. Mindent egybe vve valsznnek tnik, hogy a Plateosaurus, ha csak tehette, inkbb ngy lbon jrt.
Hs az tlapon?
A Pateosaurust rendszerint nvnyevnek szoks mondani, de hvelykujjn s hts lts lba msodik ujjn meredez jkora karom tbb szakembert is arra a megllaptsra vezettek, hogy az llat idnknt hst is fogyaszthatott. Fogazata is erre utal, mert egyarnt alkalmasnak teszi a nvnyi tpllk felaprtsra s kissebb prdallatok megrgsra. Lehetsges, hogy a Plateosaurus karmaival gykereket tpett ki a fldbl vagy az elhullott llatok tetemeit szaggatta szt, de az sem kizrt, hogy a termeszdombokhoz hasonl korabeli "rovartanykat" dlta fel-st a karmok akr a ragadozk elleni vedekezsben is a segtsgre lehetett.

lhely:Erdk Csoport:Prosauropoda Besorols:Plateosauridae Kor:ks-trisz Hosszsg:9m Testtmeg:4t Tpllk:Nvnyek s hs Lelhely:Nmetorszg, Franciaorszg, Svjc, Grlland
|